A városi lét megfojtja a természetes szelekciót. A gyerek nem tud normálisan leesni a fáról vagy belefulladni a patakba, nehezen elképzelhető továbbá, hogy felfalják a gyesznyók. Egy edzett városinak a villamos vagy a metró meg nem ellenfél.
Megmondjuk mi hova vezet ez: SEHOVA!
Elkorcsosulunk, császárral születnek meg kölykeink, fél deci helyett négy centet kapunk a pohárba, piliscsabán BTK kar épül, a temető meg üres. Darwin a sarokban sír.
Azonban ha a fejünket picit oldalra fordítjuk, a perifériából megláthatjuk azt, amit nyugodtan nevezhetünk urbánus tajgetosznak. Nem más ez mint a játszótér.
Nosza lássuk csak, hogy segít a természetes szelekció eme kitüremkedése elválasztani az búzát(haha) az ocsútól.
Homokozó: nincs homokozó macskaürülék nélkül, kisgyermekek számára szinte garantált a férgesedés, ezen túl a homok kitűnően rejti el az esténként padokon italozó középiskolások üvegtörmelékét.
Nőjj már fel!
Gömb(vagy bármely rácsos szerkezet): a gömb (vagy BRSZ) nagyon praktikus, hiszen akárhová esik is az ember benne, legalább három helyen fog eltörni a gerince. A legkirályabb az egészben, hogy utána nem is lehet csak úgy simán kiszedni az embert,
hiszen akkor már nem tud kimászni a rácsozaton ebből a geometriai halálcsapdából.
A keljfeljancsi(roburrugó fogantyús ülőkével): játszótéri mellékszereplő. Szuperképessége, hogy ha hátradől vele a külyök és csak picit is lecsúsznak az ujjacskái, pillanatok alatt képes betolni a mellét a gerincéhez.
A konszolidált változat is kiválóan alkalmas a mellkas szétroncsolására…
A hordó: a keljfeljancsi barátja, ezért szeretik is egymás mellé installálni őket. Általában nyálkás eső utáni időben aratja a legnagyobb sikereket, főleg fejsérüléseket lehet vele összeszedni.
A libikóka: a libikóka kétféle sérülési outputtal rendelkezik. Az egyik, amikor a tréfás kedvű túloldal elhagyja az erőkart, ezért a keresztcsontjára zuhan a puja, a másik, amikor a túloldal direktbe leveri a földhöz a rudat, ezért a másik vagy előbb repül le, vagy utóbb. (igazi mengelenövendékek azzal is trükköznek, hogy fent tartják a másikat, – még az elkezd lemászni – és akkor állnak fel, igy van a legtöbb esélye a kapaszkodónak a gyomorszájba csúszni).
Féjjé’!
Mivel a szocialista játszóterek ijesztőek voltak és könnyen lerítt róluk a ragadozó-jelleg, ezért szerencsére egyre többet számolnak fel és építenek helyükre szép, vonzó színeslakkos eukonform példányokat, melyek hatalmas előnye hogy megszüntetik a veszélyforrás-érzést. Az emberi vázrendszernek azonban tökmindegy, hogy egy rozsdás fém, vagy egy ébenfa rúd roppantja ketté.
Mivel számolnunk kell azzal, hogy a halálozási határhajlandóság alacsonyan metszheti a likviditási faktort, ezért speciális esetekben be kell vezetni a "szülő"-állandót is.
Ez a következőképpen néz ki a gyakorlatban:
"Kisfiam, ha leesel a mászókáról, AGYONVERLEK!"
Hogy ebből az egészből mi a tanulság? Tessék szépen megvenni hitelre a szélesvásznú TV-t XBoxszal, hozzá legalább 5 darab életigenlőnek nem mondható játékot (hogy ne lőjünk mellé, figyeljük a vatikán és a nagyobb gyermekvédelmi szervezetek rinyálását. Ha találunk olyanokat, amire mindkettő ugrik, akkor a keresés véget is ért), zárjuk rá a szobát a kölyökre a következő 10 évben és hagyjuk, hogy a képernyő sugárzásában férfivé cseperedjen.
Fasz, suna, FTC, Pain. Csudavilág ez a Gödöllő :)
“A beton házak között nem várnak csodák, így lettünk mi, megátkozott nemzedék” – énekelte anno a Pokolgép egy nagyon szép számban.
Gödöllő még egész civilizált helynek nevezhető.
Meg adjál neki Meki D-s kaját meg csipszet meg kólát. Ja és kapjon felmentést tesiből mert lúdtalpas meg asztmás meg persze túlsúlyos……
A libikóka a Sátán fegyvere volt anno. Még abból is kihozta a szadista vágyakat, akinek sok volt a machboxa. Amikor utoljára ültem rajta megtanultam a vércsoportomat. Gödöllő pedig szép hely, de én Matyásföldnél mindig leragadok.
Jómagam nagyon szerettem a homokozós képen látható híd mászókát, mert minden emberben elindította azt az ingert, hogy ne csak szimplán visszaegyedfejlődjön, és majomkodva lógjon rajta, hanem mint új képességű ember végigsétáljon az “íven”. Csudamókás dolog amikor a még képzetlen egyed lába becsúszik két fok közé, és onnantól fogva a heréje is a torkában dobog. Ha nincs heréje akkor varrás mentén átéli első behatolását. Lényegében a híd a nemzőszervek likvidálásával szelektált. Én mint néző igyekeztem megfejteni a biztonságos átkelés módszerét, és rájöttem hogy egyszerűbb kikerülni azt a szart!
Gödöllő mókás hely, bár általában csak éjszaka merészkedek az utcáira :)
Hajj…Mátyásföld…de cép is vót…az volt a gyerekbarát környezet, főleg a Naplás-tó környéke az állandó veszettségi rókariadóval…
Egyébként elgondolkodtam: szerintem a gyerekkori vashiányt nem is a kis rózsaszín bogyókkal, hanem játszótérrel gyógyították…. A libikóka kapaszkodóját látva eszembe jutott a sóderes kosz vas-íze – amit oviban a földrekerülés után sokszor nyaltam le a tenyerem éléről kézmosás helyett… Aztán amikor már nem voltam kopasz (és amíg a tesóm lába nem ért le), addig tartottam odafent amíg csak a lelkiismeretem bírta >-))))
ahogy emlekszem, gyerekkent a lelkiismeretnek csak a fizikai eronlet szab hatart ;)
én az űrhajós mászókát szerettem, meg azt a hülye 2 karikás mászókát amin lehetett szembekötős függeszkedős fogócskát játszani (na ezt most lehet hogy senki sem érti de az is lehet hogy de :))
Akkor te egy magasan kavalifikázott homo erectus superior vagy, ha még bekötött szemmel is játszottál mászókán, és köztünk vagy. Ejhha!!! De dene-vér is lehet benned, ha függeszkedve is tudsz fogócskázni. Mászókán bazzeg… hogy lehet ezt véghezvinni. Taníccs megrá!
csm, ez olyan hülye mászóka volt ami állt egy belső, magasabb körből, azon kívül volt egy alacsonyabb. sakkor a belsőbe béállt egy gyerek, bekötött szemmel, és megfogta a belső rudat, miközben mi a külsőn egyensúlyoztunk guggolva, és a belsőbe kapaszkodtunk, amin ő csúsztatta a kezét és ha megfogott valakit (vagyi ha hozzáért a keze valakiéhez a belső rúdon), akkor az ment be helyette… na nemtom ez érthető-e :) de denevérvér (haha) lehet hogy van bennem, szeretem is a batgulyást (csak hogy visszautaljak későn ébredő barátaink kedvéért egy régebbi posztra pozor.blog.hu/2008/08/26/ungarise_denever )