Poé(n)ta lettem!

mazsom

Amíg mozogsz!

Lenyugszik a nap,
És te papírod, melyre szívedet vésted,
A hátad mögé dobod.
Rám nézel félve,
Tudod, nyitott könyv a lelked,
És síró szelek üvöltik felém,
Fogadj magadhoz!
Én pedig mosolygok,
Majd egy széles mozdulattal,
Karjaimmal erős vitorlakén,
Arcon tenyerellek,
Amíg mozogsz.

(Kaptam egy alterverset nemrég, és arra reagáltam ezt:-)

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.